A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) rendelte azt a kutatást, ami többek között a magyar fiatalok internetes film- és zenefogyasztási szokásait vizsgálta. Az ezer, 18-26 éves fiatal által kitöltött kérdőív kiértékelése több nagyon fontos eredményt hozott – a Free Assocation Research Kft. teljes elemzését itt lehet elolvasni.
Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a korosztályban a legutolsó, 2017-es hasonló vizsgálathoz képest majdnem 20%-kal esett vissza azok száma, akik zenét szoktak letölteni: a válaszadók 64%-áról (2017) 43%-ára (2020). A vezető letöltési forma továbbra is a stream ripping, de a YouTube-ról és más oldalakról a jogsértő letöltést lehetővé tévő oldalak használata is visszaesett (három év alatt 71%-ról 58%-ra). A második legnépszerűbb letöltési formát, a torrentet immár csak 37% használja (2017: 55%); a “fórumok, letöltést kínáló oldalak linkjeit használom” választ 17% jelölte meg. (A nemzetközi trendekről egyébként 2019 végén írtunk: az adatok szerint 2017 és 2018 között 32% volt a zenék illegális letöltésének csökkenése, vagyis rövidebb idő alatt nagyobb volt a visszaesés, mint ami a magyar adat. Szintén 2019 végén írtunk arról, hogy nemzetközileg a torrentezés 6,7%-ra csökkent.)
Érdekes, hogy mik a letöltések mögötti fő okok. Kicsivel többen (78%) írták azt, hogy “egyszerűen és gyorsan meg tudok szerezni mindent, ami érdekel”, mint ahányan az ingyenességre hivatkoztak (75%). Jelentősen megnőtt azok száma, akik arra hivatkoznak, hogy máshonnan nem tudják megszerezni a letöltött tartalmakat (67%-ra a három évvel ezelőtti 56%-ról). Kicsit, 46%-ra emelkedett azok száma, akik bejelölték azt, hogy nincs pénzük máshonnan megszerezni a letöltött tartalmakat.
A vizsgálat összefoglalója szerint “további vizsgálatot igényelne a következő kérdés megválaszolása: mi áll annak a hátterében, hogy miközben a zeneletöltés aránya visszaesett, a zenei stream szolgáltatások használata nem nőtt érdemben, ugyanis a válaszadóknak változatlanul csak a 31%-a (2017-ben 30%-a) regisztrált ilyen csatornára.” Hozzáteszik, hogy “a zeneletöltésekre ugyanakkor jelentős befolyással van a zenei stream szolgáltatók használata. Erre utal, hogy a zenei stream szolgáltatásra regisztrálók körében a letöltést végzők aránya 34%, míg az ilyen szolgáltatást nem használók körében 48%.”
A YouTube továbbra is kimagaslóan a zenefogyasztás legfontosabb platformja: a 18-26 évesek 88%-a szokta erre használni. A stream szolgáltatók felhasználói, vagyis az említett 31% nagyon érdekesen oszlik meg. 82% használja a Spotify-t, 31% a YouTube Musicot. Az (ingyenes szolgáltatást nem kínáló) Apple Music használata 15%-os; 10%-os a Soundcloud, és meglepő módon szintén 10% a nemzetközi sajtóban alig (vagy a “futottak még” kategóriában) emlegetett Google Play Music (ennek előfizetése egyébként összekapcsolódott a YouTube Music előfizetéssel). A Deezert mindössze 6% jelölte meg, illetve még a Mixcloud szerepelt a listán 2%-kal. Érdekes, hogy ez összesítve 156%, vagyis kb. minden második fiatal két (netán több) szolgáltatást is használ.
A megkérdezettek 13%-a előfizetője egy stream szolgáltatónak, 18% pedig ingyen használ olyat, ami ezt lehetővé teszi (Spotify, Deezer). A fizető felhasználók aránya az összes felhasználóhoz képest, tehát az ún. konverziós ráta eszerint kb. 42%, ami alig marad el a nemzetközi átlagtól (a Spotify esetén ez 45,5%). Ez az arány, továbbá a streamelők aránya is Budapesten a legjobb (24% előfizető, 22% ingyenes, vagyis 50% feletti konverziós ráta – és eszerint a budapesti a fiatalok majdnem fele streamel), illetve Közép-Magyarországon (19% előfizető, 22% ingyenes).
Arra a kérdésre, hogy fizetett-e valaha azért, hogy legális forrásból zenét hallgathasson vagy tölthessen le, 17% felelt igennel. Azoknak a kétharmada, akik még soha nem fizettek, nem is tervezi ezt – nagy többségük azért, mert nem érdekli, hogy legális vagy nem legális módon került-e a netre az adott tartalom. A maradék egyharmad nagy része (az összes nem fizető 28%-a) írta azt, hogy csak akkor lenne hajlandó fizetni, ha “megfizethető áron” kínálják a tartalmakat.
A márciusban és áprilisban végzett kutatás rákérdezett arra is, hogy a járvány időszaka alatt hogyan változtak a tartalomfogyasztási szokások. A megkérdezettek 43%-a mondta, hogy több vagy sokkal több zenét hallgat, felük ugyanannyit, mint korábban, és csak 6% hallgatott kevesebb zenét. Fontos eredmény még az is, hogy a fiatalok 34%-a mondta, hogy szokott zenét megosztani a közösségi oldalakon.
Érdekes összevetni a filmes adatokat a zenére vonatkozókkal. A filmek letöltése is visszaesett (2017: 64%, 2020: 45%), csakúgy, mint az ingyenes streamelésük (52%-ról 44%-ra) – ez utóbbi fő platformja egyébként a Videa (a megkérdezettek 74%-a szokott ezen filmet vagy sorozatot nézni), megelőzve a YouTube-ot (67%). Az előfizetéses VOD szolgáltatások használata a zenével szemben jelentősen megugrott: 19%-ról 34%-ra nőtt azok száma, akik fizetnek a Netflixért, HBO GO-ért vagy más hasonló szolgáltatásért; ezen belül itt is Budapesten a legmagasabb, 49%-os az arány.
