Megjelent a ProArt Zeneipari Jelentés 2021 köztes kiadványa, amelynek célja, hogy betekintést nyújtson a zeneipar 2020-as évébe, szemléltesse a zeneipar aktuális legfontosabb számait, folyamatait és trendjeit.
Már egyértelműek a koncertmentes időszak hatásai a magyar zeneiparban:
• A 2019-es rekordévhez képest 2020-ban a pandémia következtében 70%-kal esett vissza a fellépések száma, 74%-kal csökkent az élőzenei koncertek száma.
• A rekordnak számító 2019-es évvel összevetve 14%-os növekedés után 2020-ra 5%-ot esett vissza a magyar hangfelvétel-iparág, így összességében egy 20,6 milliárd forintos piacról beszélünk. A fizikai hordozók forgalma közel 10%-kal csökkent, viszont 41%-kal növekedtek a streamingből származó bevételek.
• 2020-ban 152 fesztivált tartottak meg, összesen 2261 fellépővel – ez a rendezvények számát tekintve 85%-os, a koncertek számára vonatkozóan pedig 81%-os csökkenést jelentett 2019-hez képest.
• A zenészek többségének kevesebb mint felére csökkent a zenei tevékenységből származó bevétele. Egy 2021-es felmérés szerint az előadóművészek közel harmada hagyhat fel a hivatásszerű zenéléssel.
• 2020-ban 27%-kal csökkent az előző évhez képest a felosztott jogdíjak összege.
A jelentés forrásait az Artisjus, az EJI és a MAHASZ saját adatai, a 2021-es IFPI Global Music Report, nyilvánosan elérhető rádióhallgatottsági adatok, valamint a zenészekre fókuszáló kérdőíves felmérés eredményei adták.
A 2021-es köztes Zeneipari Jelentést a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ készítette.
"2021 nyarán, a jelentés készítésének kezdetekor abban bíztunk, hogy a károkat teljes mértékben fel tudjuk mérni. Mára tudjuk, hogy elhúzódó válságra kell készülnünk, így jelen kutatás csak a következmények egy részét tudja feldolgozni" - írtak a jelentésben a kutatók.
FESZTIVÁLOK
Míg 2019-ben a koncertek 25%-a valamilyen fesztiválon hangzott el, addig 2020-ban csak 18%- uk. 2020-ban 152 fesztivált tartottak meg, összesen 2261 fellépővel – ez a rendezvények számát tekintve 85%-os, a koncertek számára vonatkozóan pedig 81%-os csökkenést jelent.
JOGDÍJ
A budapestiek 45%-át tették ki a szerzői jogdíjra jogosultaknak 2020-ban, ennél viszont valamivel nagyobb arányban részesültek a felosztott jogdíjtömegből.
A 61 évnél idősebb, valamint a 31-40 éves korcsoportba tartozó előadók létszámukhoz képest nagyobb arányban részesültek előadóművészi jogdíjból 2020-ban, míg az 41-60 évesek esetén ez pont fordítva volt.
HANGFELVÉTEL
A fizikai szegmens csökkenésének hátterében főleg a CD-k állnak, amelyek értékesítése 16%-kal esett vissza. Ennek a típusú hanghordozónak a részesedése 59%-ról 54%-ra csökkent. Ezzel szemben a vinyl albumok a fizikai szegmens már közel a 40%-át teszik ki, és értékben 12%- os növekedést realizáltak. Mennyiséget tekintve valamennyi formátum kisebb értékesítést ért el, mint 2019- ben. A legkevésbé azonban a vinyl albumok száma csökkent (megközelítőleg 1%-kal).
A digitális szegmens növekedése a streamingnek köszönhető. Az előfizetéses formátum továbbra is dinamikus fejlődést mutat, az előző évhez hasonlóan 2020-ban is 46%-kal erősödött, míg a video streaming esetében 40%-os bővülésről beszélhetünk. Összességében a streaming bevétel 41%-kal nőtt 2019-hez képest. Mind az előfizetéses, mind a video streaming esetén túlsúlyban vannak a külföldi tartalmak, arányuk 2020-ban 82-84% között mozgott.
A streamingszolgáltatások hazai piacán 2019 első negyedévéről 2020 azonos időszakát tekintve 24%-os növekedést tapasztalhattunk, míg 2021 Q1-re 22%-kal erősödött a szektor. Ebben a periódusban 470 ezer előfizetést jegyeztek, melyből megközelítőleg 380 ezer volt az egyéni és 90 ezer a csoportos előfizetések száma. Az Artisjus becslése szerint a felhasználók száma pedig elérte a 650 ezer főt – ez 24%-os növekedést jelent 2020 Q1-hez viszonyítva.
RÁDIÓK
A Retro Rádió a leghallgatottabb Magyarországon, a második a Petőfi Rádió. Érdekesség: a hallgatottabb hazai rádiók közül a Dankó Rádió rendelkezett 2020-ban a legbővebb repertoárral, 10 656 művel. Őt követte a sorban a Rádió 1 és a Kossuth Rádió közel 6000 hangfelvétellel, a többi adó esetén a repertoár 4100- 4700 mű között mozgott.
A repertoárt vizsgálva a közmédia adói tartalmazták a legtöbb hazai művet 2020-ban – ez igaz a magyar felvételek arányára is a teljes repertoárban.
TV
A zenei tv-csatornák közül a Zenebutik szinte teljes egészében csak magyar felvételeket sugároz, de a Muzsika TV-n és a Sláger TV-n is 85% feletti ez az arány. A H!T Music Channel, az MTV és a Music Channel mind repertoárban, mind az elhangzásokat tekintve jóval elmarad a többi adótól a magyar műveket tekintve. A Music Channelen 30%, a többi csatornán pedig még ennél is kisebb a sugárzott hazai dalok aránya.
Koronavírus miatt igénybe vett támogatások
A kérdőív válaszadói közel fele vett igénybe valamilyen támogatást, tehát több mint 50%-uk nem kapott vagy vett igénybe semmilyen támogatást. A felsorolt támogatások közül a válaszadók legnagyobb arányban (21%) a kisvállalkozókat érintő támogatásokat vettek igényben (pl. bértámogatás, KATA megfizetésének felfüggesztése, kedvezményes hitelfelvétel).
Az igénybe vett támogatások átlagosan 15%-át tette ki a válaszadók éves bevételének.
Online koncertek
Az online koncerteket értékelése során nem domborodtak ki egyértelműen azok a potenciális előnyök, amiket ez a műfaj hozhatna – azok szerint, akik ebben tapasztalatot szereztek a járványhelyzet alatt. A válaszadók több mint fele úgy gondolja, hogy nem lesz online koncertje a járvány után.
A legfőbb negatívumot az alacsonyabb bevétel jelentette, amit ezek a koncertek hoztak az élő fellépésekhez képest.
Megoszlottak a vélemények atekintetben, hogy tudtak-e az előadók kapcsolódni a közönséghez, illetve, abban, hogy sikerült-e elérni olyan közöséget akiket az élő koncertekkel nem tudtak korábban.
Az online koncerten résztvevők jelentős többsége úgy gondolta, hogy nem nyújtott hasonló élményt az online koncert, sem a közönségnek, sem nekik mint előadóknak egy élő koncerthez képest.
A teljes jelentést ITT tekintheted meg.
Forrás: Proart Zeneipari Jelentés 2021.
