Mostantól a Dalok.hu kínálatából is megvásárolható a 2020. január közepén megjelent, idén harminc éves Irigy Hónaljmirigy egyik frontembere, a szintén három évtizedes jubileumot ünneplő „Életfogytig Rock 'n' Roll” albumot elkészítő Sing Sing zenekar énekese, Sipos Tamás szólóalbuma.
Már sok rajongó régóta várta Tomi újabb szólólemezének megjelenését, amely egy meglepően változatos, sokszínű és nagyon élvezetes zenei csemegként ajánlahatjuk mindazoknak, akik szeretik a minőségi pop zenét. A paródiacsapat rajongói minden bizonnyal örömmel üdvözlik majd a kiadványt, azonban a Sing Sing kedvelői ne nagyon számítsanak a mocskos rockzenét játszó bandában megszokott zenei világ továbbvitelére, minthogy a „Jelenlét” című lemez sokkal inkább egy kortárs, rádióbarát poplemez, mintsem a megszokott klasszikus rock zene, ám a pop műfajban simán felveszi a versenyt a hazai nagyágyúk produkcióival.
Koncepció tekintetében alapvetően két részre lehet osztani ezt a korongot: egyrészt szerzőtársak segítségével készült saját szerzemények, másrészt feldolgozások (Mester Tamás, Slamovits István vagy éppen Marathon zenekar) teszik ki. Nyilván mindenki szívesebben hallana tíz teljes mértékben saját dalt Tomitól, de ez a szerkezet és felépítés így, ahogy van remek, hiszen személye ugyanannyira benne van a feldolgozásokban, mint a saját dalokban. A saját szerzemények közül mindegyik egytől egyig kiemelkedő valamiért, kiváltkép az album a nyitó dala, a „Mindig egy nő a hibás” - amiből simán egy rádiós slágert lehetne faragni – illetve a tízedik, záró nóta „Az élet írja át” című, ami az egykori Mirigy-gitáros Ambrus Zoli tavalyi halála után különös módon nyert más megközelítést. Ehhez a dalhoz videó klip is készült, amit itt lehet megtekinteni:
A tökéletes arányérzéknek köszönhetően olyan ügyesen lettek elosztva a dalok, hogy elsőre nehéz is kiszúrni, melyik a feldolgozás, ha esetleg egyet-kettőt nem ismerne valaki. Ebből kifolyólag újra és újra a lejátszás gomb után nyúl az ember, második, harmadik alkalommal pedig már együtt is énekli a jó ismerősként visszaköszönő dallamokat, remekül eltalált refréneket.
Le a kalappal az album felett bábáskodó Závodi Gábor előtt, aki még mindig tudja, mi kell a hallgatónak és hát Tomival sem éppen friss munkakapcsolat az övé, így száz százalékban érthető, miért szól ilyen remekül az anyag.
