Kaláka, Rackajam, Cimbaliband, Meszecsinka, Misztrál, Fassang László, Varga János Projekt és sokan mások lépnek fel a fesztivál fő helyszínén – a Bakáts téren, ahol koncerteken kívül sokadalmat, vásárt és programokat szerveznek, melynek keretében a Kárpát-medence protestáns „műhelyeinek” adnak lehetőséget, standot termékeik bemutatására és árusítására: iskolák, gyülekezetek, kórusok, egyházi intézmények, kézművesek, könyvkiadók, stb.
A Református énekek XVII. hangverseny 2018. július 7-én kerül megrendezésre a MÜPA-ban. A koncert-istentiszteleten szolgáló 350 fős kórus hazai, határon túli és – az ökumené jegyében – testvér-felekezeti énekesekből áll. A közönség hagyományosan négy alkalommal együtt énekel a Kárpát-medencei Egyesített Kórussal.
A teljes programot itt tekintheted meg.
Napközben igazi forgatagban vehet részt a fesztiválra látogató közönség. Itt a református kórusok énekén kívül jól megfér a rézfúvósok zenéje és a népzene, sőt a világzene is. Minden, ami kulturális életünkben érték és valamilyen - akár laza - szállal is kapcsolható református közösséghez, helyet kaphat a fesztiválon. A programban fellépők közül több előadó kifejezetten az egyházzene tolmácsolására kezdte el pályáját, de sokan vannak köztük, akik más zenei műfajokban ismertebbek, ám kötődésük a reformátussághoz, illetve az egyházhoz nyilvánvaló.
A fesztivál főszervezője Böszörményi Gergely, aki a Stereo lemezbolt és a Periferic Records kiadója révén jól ismert Magyarországon és külföldön is. Itt közöljük a bemutatkozását, kalandos életpályájáról a közel jövőben beszélgetünk a Dalok-Galopp című rádióműsorunkban.
Böszörményi Gergely, pályáját a zenéért három hónap után elhagyó közgazda vagyok. Református lelkész-családba születtem, a múlt század közepén. Atyai ágon Böszörményi Jenő nagyapám, Ede apám, - anyai ágon Hatolkay és Czanik lelkészek, valamint a BAY családban a felmenőink közt sok-sok református lelkészt találunk. Minderről legjobban apám egyik írásának idevágó passzusa szól: „A Böszörményi família úgynevezett ároni család; férfitagjai legalább háromszáz éven át voltak neves lelkészek, s a nők is előszeretettel mentek feleségül lelkészekhez. Minthogy Isten parancsa úgy hangzott: ’Áron fiai legyenek a papjaim’ , a reformátusok így nevezik azokat a családokat, akik sok nemzedéken át adtak lelkészeket az egyháznak.”
Apámat, aki Princeton-ban végezte a teológiát, 1955-ben „félreállították”, így általános, közép- és zeneiskoláimat Hódmezővásárhelyen végeztem. Zongoráztam, és vadászkürtön játszottam a helyi szimfonikus zenekarban. Ezredkürtös sorkatonai szolgálatom után 1971-ben kezdhettem meg tanulmányaimat Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
A 1970-es évek során megszerveztük a Közgáz Klub-ot, ahol jómagam disc-jockey-ként dolgoztam. 1974-ben két hónapig Londonban tanultam, majd 1976-ban diplomáztam. 1977-ben három hónapos „nagy ívű pályát futottam be” a Chemolimpex-nél, majd néhány év zenei „szabadúszás” („közveszélyes munkakerülés”) után 1983-ban hanglemez-kereskedést nyitottunk feleségemmel, Zohna Mártával. Kicsi üzletünk a maradandó értékű zenéket gyűjtők zarándokhelyévé vált. A 80-as évek végén elsőként foglalkoztunk nagykereskedéssel, és importtal. A 90-es évek elején megnövekedett helyigényünk okán átköltöztünk a jelenleg is meglevő 120 négyzetméteres áruházunkba (1114 Bp., Bartók Béla út 59.), ahol a kezdeti években ingyenes akusztikus koncerteket tartottunk, amire a BBC-től a Magyar Rádióig, a körzeti TV-ktől a Magyar Televízióig sokan kíváncsiak voltak.
1993-ban az After Crying „Overground Music” című CD-jének kiadásával megalapítottam a Periferic Records hanglemezkiadót, és ezzel magam is megkezdtem a hazai zenei kulturális értékek mentését, kiadását és megőrzését. Nem a minden áron való profittermelés a célom, hanem inkább apám intelmének szeretnék megfelelni. Azt mondta: „..fiam, próbálj meg értelmes nyomot hagyni az utókorra.” – Ezen vagyok. Az első album kiadása óta eltelt 24 évben sikerült a Periferic Records-ot Magyarország egyik meghatározó, értékteremtő kiadójává fejleszteni. Jelenleg (2018-ban) 80 zenekar illetve előadóművész 240 albuma tartozik a kiadóhoz.
Ugyanebben az évben alapítottuk családi vállalkozásként a Stereo Kft.-t, amely a CD-k, DVD-k és könyvek forgalmazásán kívül hazai és külföldi koncertek illetve fesztiválok szervezője. A Periferic Records művészei rendszeres vendégei, sztárjai közeli és távoli országok klubjainak, fesztiváljainak, és büszkén hirdetjük, hogy a Stereo Kft. 25 országba exportálja a színvonalas magyar zenei kiadványokat.
2000-ben életre szóló élményt adott a Fradi pályán tartott Magyar Reformátusok Negyedik Világtalálkozója, amelyen mintegy húszezren hallgathattuk az Igét és énekelhettük református zsoltárainkat és dicséreteinket. Ott szembesültem azzal, hogy zenei standunknál több ezer hívő kereste (hiába!!) a református énekeket CD-n és kazettán. Akkor és ott eldöntöttem, hogy útjára indítjuk a Református énekek koncertsorozatot, amelyből CD-t (és 2009 óta DVD-t) adunk ki évente. A 2002-ben indult koncertek azóta is tartanak, és elmondhatjuk, hogy a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében tartott esemény mára a Kárpát-medence reformátusságának legnagyobb zenei ünnepe, ahol a 350 fős egyesített kórus és alkalmanként az 1800 fős gyülekezet együtt zengi az Igét.
2004-ben – kevésnek találván az évi egy református kórus-koncertet, - elhatároztuk, hogy három napos Református Zenei Fesztivál keretében mutatjuk be egyházi hagyományainkat, zenei kincseinket, református iskoláinkat, irodalmunkat, nép- és képzőművészetünket, misszióinkat – általában egyházunk felépítését és szolgálatát. A fesztivál fő támogatója a Magyarországi Református Egyház és a Ferencvárosi Önkormányzat, valamint az NKA, helyszíne a Bakáts tér, a Kálvin tér, a Ráday utca, a Nemzeti Múzeum kertje, a Lónyay Utcai Református Gimnázium, és a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola. A korábbi eseményekről itt lehet részletesen olvasni: www.rzf.reformatus.hu – 2009. május 22. óta a fesztivál a Református Egységünnep kiemelt kulturális rendezvénye, mely ünnep a Kárpát-medence, sőt a világ magyar reformátusságának egy közösségbe tartozását nyilvánítja ki. A Református Zenei Fesztivál a kezdetek óta hitünk vállalásával az egyházunk struktúrájának, kulturális értékeinek bemutatására törekszik, úgy, hogy az ökumené jegyében testvérfelekezeteink közösségeit is invitálja az eseményekre.
Talán nem véletlen egybeesés, hogy éppen 2002-ben indult útjára a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje (akkor még Határon Túli Magyarok Zenéje) koncertsorozat is, amely magyar zenei gyökereink bemutatását, megőrzését tűzte ki céljául. Kodály és Bartók nyomdokaiban járva valljuk, hogy a népzenének ott a helye a legfényesebb hangversenytermekben, s legyen ünnepi alkalom az olyan találkozó, amikor felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és kis-magyarországi zenészek, táncosok és a közönség találkozik e koncerteken. A budapesti gálakoncert után minden évben körbejárjuk egy-egy koncerttel a körülöttünk lévő országok magyar kisebbségét, ezért is lett a sorozat alcíme: 8 KONCERT – 8 ORSZÁG – EGY NEMZET. A Kárpát-medence legjobb zenészein és táncosain kívül a sorozatnak garanciát és hitelességet ad Mádl Dalma, Sólyom Erzsébet, Herczegh Anita, Bölcskei Gusztáv, Szabó István és Jókai Anna neve.
A Stereo Kft. és a Periferic Records zenészei keresik a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal, amelyek velünk együtt fontosnak tartják a gyermekek hazaszeretetre, hitre nevelését, és azt, hogy megismerjék a Kárpát-medence zenei kincseit. Ezért szervezzük évek óta „Nyílt énekóra” néven azt az évente 2-4 koncertből álló ünnepi sorozatot iskolás gyermekeknek, amely során színházteremben ismerhetik meg a legkülönbözőbb és legjobb zenészektől NYÍLT ÉNEKÓRA keretében zenei hagyományainkat.
Talán a fentiekből világosan kitűnik, hogy számomra alapvetés, hogy a magyarságot – éljenek a Kárpát-medencében vagy a világ másik felén – egy nemzetnek tekintem és munkám, küldetésem, hitem, őseim, zenei örökségünk, hagyományaink, humorunk, kultúránk – mind-mind ideköt ehhez a földhöz.
Szolgálatként végzett munkám mellett több ellenszolgáltatás nélküli kulturális tevékenységet folytatok: Közgáz Baráti Kör Alapítvány kurátora, Civil Rádió (98 MHz) egyik alapító zenei szerkesztője, műsorvezetője, Szép Szó Kulturális és Hagyományőrző Egyesület titkára, Vujicsics Egyesület tagja.
2000. december 2-án vehettem át az Artisjus Zenei Alapítvány kuratóriumától a „kortárs magyar zeneművek kiadása, terjesztése és közönséghez juttatása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért” adományozott kitüntetést.
2012. december 22-én a Magyar Örökség és Európa Egyesülettől – HITET ÉS KULTÚRÁT MEGŐRZŐ TEVÉKENYSÉGÉRT – Magyar Örökség-díjat kaptam.
2013. április 11-én a Ferencváros József Attila-díjat vehettem át, melyet a kultúrában elért kiemelkedő teljesítményért adományozta a Ferencvárosi Önkormányzat.
2014. január 24-én a XI. kerülettől (ahol irodánk és áruházunk két évtizede székel) Újbuda Pro Cultura-díjjal tüntetett ki kiadói és kulturális területen végzett munkámért.
Valamennyi díj feleségemet, Zohna Mártát is illeti, aki 35 éve szerető társam a közösen végzett szolgálatban és munkában csakúgy, mint a magánéletünkben.
2014. november 7-én – hajlott koromra való tekintettel – nyugdíjas lettem. A fenti szolgálatok folytatásában ez természetesen mit sem változtatott!
2017-ben ünnepeljük a REFORMÁCIÓ 500 éves jubileumát – 2014 áprilisában a Magyarországi Református Egyház delegált abba a Kulturális Munkacsoportba, melynek feladata a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság munkájának szakmai támogatása.
2017. novemberben beválasztottak a Magyar Örökség Díj Bírálóbizottságának tagjai közé.
2018. március 24-én egyhangú szavazással megválasztottak a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnökének.
Részletesebben a fesztiválról ITT.
