Emelje magasba a kezét, aki látta már egy színpadon Básti Julit, Udvaros Dorottyát, Cserhalmi Györgyöt, Kulka Jánost és Dés Lászlót! Na ugye! Május 22-től itt a lehetőség.
Átutazó. Hallgass kicsit. Két kultikus lemez a nyolcvanas évek végéről. Udvaros Dorotytya a legtöbb házibulin - magnóból - dúdolta az érzelmeket, az Aki úgy tudott..., A vendég, A hiába szép vagy a címadó Átutazó-dalokat.
Átutazó. Hallgass kicsit. Két kultikus lemez a nyolcvanas évek végéről. Udvaros Dorotytya a legtöbb házibulin - magnóból - dúdolta az érzelmeket, az Aki úgy tudott..., A vendég, A hiába szép vagy a címadó Átutazó-dalokat.
Dés Lászlóval nosztalgiázunk: a Hungaroton, az Udvaros-lemez sikert látva felajánlotta neki és Bereményi Gézának, folytassák, ha kedvük van. - És Gézával volt kedvünk - emlékszik a zeneszerző, aki örömmel ír prózai színészeknek. - A hangterjedelmet ugyanis jócskán kompenzálja, hogy ezek a nagy formátumú művészek milyen szuggesztíven adják elő a dalokat, valódi tartalommal megtöltve.
A folytatásnál már féltékenységgel és civódással átszőtt férfi-nő duóalbumban gondolkodott a szerzőpáros. Meg Básti Juliban és Cserhalmi Györgyben. Három nap alatt szalagra énekelték az anyagot, a Játszótársaktól a Tíz kicsi bűnjelen át a Hallgass kicsit-ig. De a turnézáshoz túl elfoglaltak voltak mindannyian.
Kulka Jánost a kilencvenes évek elején szintén duettlemezre kérték, amelyet végül duettpárja lemondása miatt szólóban készített el. A színész vagy tíz éven át havi egyszer biztos színpadra lépett dalaival, amelyek közül kettő Désé: a Téged néztelek és az Ez a hely.
- Tizenöt éve is tudtam, mekkora felelősség egy ilyen felvétel: lenyomat, megmarad - mondja Kulka János. - Nem is nagyon hagytam, hogy beleszóljanak. Ettől talán picit érzelgős lett, kusza, de több mint a felét ma is vállalom.
Joggal, hiszen eMeRTon-díjat kapott az év színészlemezéért. Azóta gyakran kérdezgetik, mikor jön már ki az új korong. De a színész csak "rőzselángot" érez, azt is ritkán. Persze, ha Dés új számokat rakna elé, bizonyára nem sokat teketóriázna.
Minden vágya így teljesüljön! Igaz, itt nem önálló CD készül, hanem turné, amely május 22-én indul Szombathelyről, és szeptember 2-ra ér a Művészetek Palotájába. Ahol együtt énekel Básti és Cserhalmi, Udvaros és Kulka. És ahol "végigzongorázzák", mi történhet meg férfi és nő között - a szenvedélytől a közönyig. A lenyomat ez alkalommal egy DVD lesz.
- A retró szele fújja őket útra? - kérdem a zeneszerzőt. - Tulajdonképpen az is. Felnövőben egy generáció, amely legjobb esetben is csak a rádióból ismerheti ezeket a számokat vagy feldolgozásaikat. Fiatal lányok nyaggatnak, mikor jelenik meg újra az Átutazó vagy a Hallgass kicsit. (Tavaly.) Ráadásul pár éve felkért Jordán Tamás, a színházi dalaimból szerkesszek estet a Pécsi Országos Színházi Találkozóra. A koncert őrületes hatását megérezték a fellépők és a zenészek is. Ezt a képet csak élesítette a BMG kiadó ügyvezetője, Geszti Margit nógatása.
A művészek nem titkolják, rettegnek, annyira kevés az idő a turnényitányig. Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek speciel a régi dalokat is meg kell tanulnia, hiszen mindketten a nyolcvanas évek végén énekelték legutóbb (a stúdióban), és akkor sem fújták kívülről őket. - Igazi költészet - mereng a színésznő. - Egy-egy szó eltérés megváltoztatja az egész mondatot.
És hogy mire gondolnak, ha felteszik a régi lemezeket vagy a CD-t? Kulka Jánost a lemezkészítés időszaka zűrös, kavargó, furcsa évekre emlékezteti, épp akkor jött el Kaposvárról. Dés meg arra gondol, mennyi mindent csinált egyszerre: a Hallgass kicsit mellett két filmzenét és két együttesének dzsesszlemezt.
- Jólesik belehallgatni. Annyira fiatalok voltunk - mosolyog Básti Juli. - Iszonyatosan sokat szenvedtem, megoldhatatlannak látszó problémákkal volt tele az életem. Az ember nem is érzi, miközben éli, mennyire klassz fiatalnak lenni. Eszembe jutnak a kapcsolataim, a szakításaim, hogy milyen helyen laktam, hogyan teltek az éjszakák, mik történtek a Katonában és hány helyre utaztunk. De szerencsére ma is dugig van az életem, tele gyerekkel és munkával. És néha már nem is szenvedek annyira, mint akkor.
