„AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a digitális egységes piacon a szerzői jogról” a napokban jelent meg, itt olvasható: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/HU/1-2016-593-HU-F1-1.PDF
Az állásfoglalást sok neves zenész és szakember petíciója előzte meg. Meghozza-e a várt eredményeket a tervezet? Erről beszélgettünk az Előadói Jogvédő Iroda vezető jogászával, Békés Gergellyel.
Dalok.hu: Mi az oka, hogy az Európai Unió a tartalommegosztók és az alkotók közötti viszonyával foglalkozik?
Békés Gergely: Az Európai Unió régóta foglalkozik a zenészek és a felhasználók közötti viszonnyal, hiszen például az online tevékenységre vonatkozó szabályok 2001. óta harmonizáltak. Az a szabály is a 2000-es évek legelejétől érvényesül, hogy a tartalmak internetes átvitelét végző szolgáltatók lényegében mentességet kapnak a szerzői jogi felelősség alól. A szabály eredetileg az adatok egyszerű átvitelét végző operátorokra, tárhelyszolgáltatókra lett kitalálva, vagyis a piac azon szereplőire, akik nem tudják, nem is tudhatják, mi történik szervereiken, kábeleiken. A kérdés azért került ismét elő, mert a legnagyobb internetes vállalkozások jelentős része az említett mentesség mögé bújva úgy hasznosítja ma a zenét, hogy nem fizet utána tisztességes jogdíjat. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy – a szabály eredeti céljával ellentétesen– a zenével elérhető haszon túlnyomó részét nem a zenészek, kiadók kapják meg, hanem az említett szolgáltatók (pl. Facebook) tartják meg azt maguknak. Ez a gyakorlat tökéletesen elfogadhatatlan. Mivel az említett vállalkozások hihetetlen tőkével, és ennek következtében elképesztő tárgyalási erővel rendelkeznek, a zenészeket – mint gyengébb felet – nyilvánvalóan a jogalkotónak kell abba a helyzetbe hoznia, hogy ismét hozzájuthassanak munkájuk megfelelő ellenértékéhez.
Dalok.hu: Az Európai Bizottság javaslatát több zenész petíció előzte meg. Kik és mit kértek a döntéshozóktól?
Békés Gergely: A zenészek alapvetően két dolgot kértek: rendszeres elszámolásokat és tisztességes díjazást. Több párhuzamos kezdeményezés is volt, például Fair Internet címen a Zenészek Nemzetközi Szervezete (FIM) indított aláírásgyűjtést, a zeneszerzők európai szervezete pedig egy másik petíciót indított, amihez nagyon sok hangszeres zenész is csatlakozott. Ezek együttesen voltak képesek elérni a Bizottság ingerküszöbét, megmutatva, hogy az online gazdaság mögött olyan hús-vér emberek, alkotók állnak, akik értéket teremtenek. Nyilván nem mellékes az sem, hogy az említett zenészek nagyon sok embert, rajongót elérnek, meg tudnak szólítani, így pedig már politikai tényezőkké is válnak.
Dalok.hu: Jelenleg a tartalommegosztók és a streaming szolgáltatók olyan szerződéseket kötnek az alkotókkal és a jogtulajdonosokkal, amelyekből nem derül ki világosan, mennyi bevétel származik a művek felhasználásából. Nehezen megfejthető és folyamatosan változó algoritmusokkal állunk szemben. Tud-e tisztább képet adni az új jogszabályozás?
Békés Gergely: A most nyilvánosságra hozott reformcsomag sajnos teljesen alkalmatlan arra, hogy ténylegesen megoldja a zenészek problémáit. Az látszik, hogy a Bizottság a problémát felismerte, megértette, majd ezt követően mindent megtett annak érdekében, hogy az egész ügyet a szőnyeg alá seperje, és olyan nehéz szekrényeket pakoljon a szőnyegre, hogy azt fel se lehessen újra emelni. A javaslat lényegében annyit tartalmaz, hogy a szolgáltatóknak be kell tartaniuk a zenészekkel kötött megállapodásokat. Ennek eléréséhez azonban nem kell új irányelvet elfogadni, ezt a meglévő szabályok is egyértelműen kimondják, az új norma nem tesz mást, mint megismétli a korábbi szabályokat. A helyzet olyan, mintha minden másnap új törvényben mondanánk ki, hogy a korábbi törvényeket be kell tartani. Egészen nyilvánvaló, hogy a Bizottság az aktivitás látszatát akarja kelteni, valójában azonban fél a nagy szolgáltatókkal konfliktust vállalni. Pedig itt valójában – új szabályok helyett – elegendő lenne a meglévő szabályokat következetesen érvényesíteni, és elérni, hogy aki felhasználja a zenét, az fizessen is érte.
Dalok.hu: Azt írják, hogy az új szabályozás megerősítené a szerzők és egyéb jogdíjtulajdonosok helyzetét az olyan tartalommegosztókkal szemben, mint a YouTube vagy a Dailymotion. Hogyan történne ez?
Békés Gergely: Sajnos félő, hogy a zenészek egy kommunikációs, vagy nyersebben mondva politikai trükk áldozatai lesznek ebben a kérdésben. A tervezet ugyan valóban biztosít egy új jogot a zenészeknek: a szolgáltatók kötelesek lesznek beszámolni arról, milyen jövedelmet értek el a zenék felhasználásával. Ez eddig szép és jó, azonban a tervezet következő szakasz már arról rendelkezik, hogy ezt az elszámolást nem kell elkészíteni, ha az adott zenész közreműködése nem volt jelentős, a tervezet pedig azt sem határozza meg, hogy mit kell egy ilyen elszámolásnak tartalmaznia. Ki fogja meghatározni, hogy a basszusgitáros közreműködése jelentős volt-e vagy sem? Elegendő lesz a felhasznált hangfelvétel címét átadni elszámolásként? Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Bizottság nem tudott kellő határozottsággal a zenészek mellé állni, a felkínált intézkedések pedig biztosan nem lesznek elegendőek az alapprobléma megoldására.
Dalok.hu: Mikor várható az új szabályozás életbe lépése?
Békés Gergely: Jelenleg az előzetes egyeztetés zajlik, úgy hírlik, ebben a félévben meg az Európai Parlament nem fog szavazni a tervezetről. Minél hosszabb ideig tárgyalják azonban az irányelvet, annál több idő marad lobbizásra. Talán nem kell bizonygatni, hogy a platformszolgáltatók lobbizásra fordítható forrásai összes sem vethetőek a zenészek lobbierejével, ez pedig nem kecsegtet sok sikerrel.
