A hangfelvételipar nemzetközi szervezete, az IFPI publikálta szokásos, éves jelentését, amelyben a piac 2016-os számait, trendjeit mutatja be. Ezzel párhuzamosan a MAHASZ is elkészítette az előző év hazai mérlegét, statisztikáit.
• A digitális értékesítések az iparági bevételek 50%-át teszik ki, a fizikai értékesítések 34%-ával szemben; 2016-ban már Magyarországon is teljesen utolérték a digitális bevételek a fizikai termékek forgalmát. (mindkettő 21,5%)
• A streaming bevételek 60,4%-kal emelkedtek globálisan, 30%-kal Magyarországon
• A világszerte növekvő zenefogyasztás mellett továbbra is megoldatlan probléma az "értékhézag" ("value gap"), amelynek megoldásával azonban már a nemzetközi jogalkotás is kiemelten foglalkozik.
A hangfelvétel-ipar összbevétele (fizikai és digitális értékesítések + kiadói és előadói jogdíjbevételek) 2016-ban nemzetközi szinten 5,9%-kal, 15,7 milliárd dollárra nőtt. Ilyen mértékű növekedés még sosem volt az 1997 óta tartó időszakban, amióta az IFPI méri a piac globális forgalmát. Magyarországon 1,7%-os csökkenéssel, 6,5 milliárd forintot tesznek ki az iparági bevételek A kismértékű csökkenés oka a jogdíj-bevételek éves elszámolásaiban előforduló ingadozás (melynek hatására a 2015-ös év kimagasló bevételeket mutatott); ám ezt is majdnem ellensúlyozzák az évek óta jelentősen növekvő digitális (10,8%), és a hosszú idő után először újra növekedést mutató fizikai (15,6%) értékesítések.
2016-ban a fizetős streaming szolgáltatások 112 millió felhasználóval, 60,4%-os emelkedést produkáltak a globális bevételekben. A digitális értékesítés a hangfelvétel-ipar teljes bevételeinek 50%-át tette ki 2016-ban. A streaming növekedése több, mint ellensúlyozni tudta a letöltések bevételeinek 20,5%-os, valamint a fizikai értékesítések 7,6%-os csökkenését.
A hangfelvétel-ipar egy 15 éven át tartó, 40%-os visszaesést hozó időszak után ismét a fenntartható fejlődési pálya megteremtésén dolgozik. A megoldás kulcsa az "értékhézag" kiküszöbölése - az elnevezés a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatásokon (pl. YouTube) a zenéből származó bevételek, valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó összegek közötti növekvő különbséget takarja. A teljes nemzetközi zenei közösség ennek az anomáliának a megfelelő jogi szabályozás segítségével történő megszüntetésén dolgozik.
A globális zeneipar szintén erőfeszítéseket tesz a zene illegális terjesztésével szemben, amely a legális piac magához térését ássa alá folyamatosan. Nemzetközi szinten 19,2 millió webcímen fordultak elő jogsértő tartalmak 2016-ban, és 339 millió kérés érkezett a Google-höz ezek törlésére a találati listákból.
A JELENTÉS LEGFONTOSABB SZÁMAI
A 2017-es Globális Zenei Jelentés a hangfelvételek nemzetközi piacának állapotát mutatja, valamint kiemeli mind az alkotó művészekbe, előadókba, mind pedig a digitális platformokat kiszolgáló rendszerekbe történő befektetések szerepét; utóbbiaknak köszönhetően több, mint 40 millió hangfelvétel érhető el legálisan, több száz online szolgáltatón keresztül.
Továbbra is a streaming az iparág legjobban növekvő bevételi forrása. A bevételek 60,4%-kal, 4,6 milliárd dollárra emelkedtek, a 112 millió felhasználónak köszönhetően. Magyarországon az emelkedés (a 2015-ös, 95%-os hirtelen megugrást követően) 2016-ban is majdnem 30%-os, és 718 millió forintot tesz ki a bevétel.
A letöltések szerepe folyamatosan csökken. 2016-ban 20,5%-os visszaesést mutatnak, és immár Magyarországon is jelentősen, 41,1%-kal alacsonyabb bevételt produkáltak 2015-höz képest.
Emelkedtek a jogdíjbevételek. A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek globálisan 7%-kal emelkedtek, 2,2 milliárd dollárra. Magyarországon 10,3%-os csökkenést láthatunk, a kimagasló 2015-ös év után. (A 2014-es jogdíjbevételeket így is 8,3%-kal meghaladják a 2016-os bevételek.) Míg globálisan továbbra is a bevétel 14%-át produkálják, Magyarországon a teljes bevétel 55,8%-át teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak. A kiugró arány oka, nem csak Magyarországon, de az egész Közép- és Kelet-Európai térségben, a fejlettebb piacokhoz hasonlóan stabil és rendezett jogi környezet és az ebben működő professzionális jogdíjkezelés, amelyhez azonban még nem egészen tudott felnőni a számos más országban már igen fejlett digitális értékesítés és az ehhez kapcsolódó fogyasztói kultúra.
A fizikai formátumok bevételei nemzetközi szinten csökkentek, 7,6%-kal, Magyarországon a tavalyi 19,7%-os csökkenést követően idén 15,6%-os növekedést tapasztalhatunk; ennek fő motorja a vinyl lemezek értékesítése, amely alacsony bázisról ugyan, de 105,6%-kal emelkedett, és immáron a teljes fizikai értékesítés több, mint 17,4%-át teszi ki.
AZ ÉRTÉKHÉZAG
Az "értékhézag" (angolul: "value gap") a felhasználói tartalmak feltöltését lehetővé tévő szolgáltatásokon (pl. YouTube) a zenéből származó bevételek, valamint a zenét létrehozó és abba befektető alkotókhoz eljutó összegek közötti növekvő különbséget írja le.
Azért tudott létrejönni, mert néhány meghatározó digitális szolgáltató működése tekintetében az internet fejlődésének korai szakaszában született nemzetközi e-kereskedelmi törvények keretében létesített felelősség-mentességet (angolul: "safe harbour") ma tévesen alkalmazzák.
Ennek eredménye egy eltorzult piac; ezek a szolgáltatások visszafogott becslések szerint is 900 millió felhasználóval rendelkeznek, de az általuk a zenei alkotókhoz eljuttatott bevétel mindössze 553 millió dollárt tett ki 2016-ban. Ezzel szemben, a sokkal kevesebb, 212 millió felhasználóval bíró előfizetéses szolgáltatások (benne a fizetős és a reklámbevétel-alapú változatok felhasználói egyaránt) 3,9 milliárd dollár bevételt generáltak, fair licensz-megállapodásokon keresztül.
Az Európai Bizottság felismerte az értékhézagot, mint piactorzító jelenséget, amely jogi szabályozást igényel, és jogszabály-tervezetet nyújtott be, amelyet jelenleg az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa bírál el.
Bővebb információk, adatok, táblázatok és elemzések megtalálhatóak a www.mahasz.hu/statisztikak weboldalon.
