Kik a platformszolgáltatók? Azok a webhelyek, amelyek ingyen biztosítanak hozzáférést az online tartalmakhoz (ilyen például a Facebook vagy a YouTube) elsősorban a felhasználók által feltöltött tartalmakra vagy a már meglévő tartalmak összegyűjtésére épülnek. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig juttatnak bevételt a művek készítőinek. Aki látott már Youtube elszámolásokat tudja, miről beszélünk. A Facebooknál ennél is érdekesebb a helyzet – ott a felhasználónak kell fizetni azért, hogy a követői lássák az általa megosztott tartalmat.
A platformszolgáltatók mellett vannak a jogosított digitális tartalom-szolgáltatók, mint például a Spotify, a Deezer, a Netflix vagy az iTunes, amelyek a jogtulajdonos engedélyével teszik hozzáférhetővé a tartalmat. Ezek látogatottsága lényegesen kisebb, mivel magasabbak a költségeik. Ezáltal előnytelen piaci pozícióba kerülnek és képtelenek versenyezni a platformszolgáltatókkal.
Artisjus értesülése szerint a szerzői jogi törvény közelgő reformjának apropóján 58 EP-képviselő írta alá azt a nyílt levelet, amely az Európai Bizottságot ösztönözi az értéktranszfer problémájának megoldására. A probléma leginkább az alkotókat sújtja – a képviselők a platformszolgáltatók felelősségvállalásának jogszabályi tisztázását kérik.
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a GESAC szerint is a jogi szabályozásban keresendő a megoldás arra a problémára, hogy az online kulturális tartalmakból méltatlanul alacsony bevétele keletkezik az alkotóknak.
A GESAC arra jutott – írja Dal+Szerző blog, - hogy a 2001-es, információs társadalomról szóló (szerzői jogi) irányelvet kell úgy módosítani, hogy tisztázza az online szolgáltatók felelősségét. Jelenleg ugyanis a platformszolgáltatók magukat pusztán technikai közvetítő szolgáltatóként értelmezik, ezzel mentesülnek a felelősség alól – közkeletű kifejezéssel: biztonságos kikötőben (safe harbour) érzik magukat –, tehát a saját olvasatuk szerint nem kötelesek díjat fizetni az alkotóknak. Ezen kellene változtatni úgy, hogy a platformszolgáltatások ne alkalmazhassák az elektronikus kereskedelmi irányelv felelősségkorlátozó rendelkezéseit akkor, amikor szerzői joggal védett tartalom felhasználását valósítják meg.
A szervezet több példát is hoz arra, miért nyerne ezzel a megoldással mindegyik szereplő; amellett, hogy az alkotók méltányosan részesülnének a bevételből, a versenytársak egy egyenlő esélyekkel működő piacra léphetnének be, a zenekedvelők pedig élvezhetnék azokat az újításokat, amelyeket csak egy kiegyensúlyozottan működő piacon kaphatnak meg.
A kérdésről olvass még itt és itt.
Tanácsaink zenészeknek a digitális túléléshez itt.