A VIDOCZYMUSIC projekt mögött álló Vidóczy-Lövey János zeneszerző, producer és előadó immár több mint egy évtizede építi egyedi zenei univerzumát, amelyben a klasszikus zongorától a pszichedelikus elektronikán át a meditatív ambientig számos stílus megfér egymás mellett.
Zenei világa egyszerre személyes és látomásszerű: nem fél kísérletezni sem hangzásokkal, sem formákkal. Saját alkotói márkája – a VIDOCZYMUSIC – különböző zenei sorozatokon keresztül bontakozik ki, mint például:
- PSYMENTH. soundscape – elektronikus-pszichedelikus világ, vizuális koncepcióval
- piano EQustic – bensőséges, érzelmekre építő zongoraművek
- medIMAtáció – spirituális és relaxációs célú zenék
- Annoology – múltidéző, interjúsorozattal is kiegészített zenei napló
PSYMENTH. soundscape – Új szelek (2025)
2025. február 4-én jelent meg PSYMENTH. soundscape – Új szelek című albuma, amely a VIDOCZYMUSIC-projekt pszichedelikus-elektronikus ágának eddigi legszemélyesebb és legátfogóbb darabja. A megjelenést egy nagysikerű lemezbemutató koncert kísérte a szegedi IH Rendezvényközpontban, ahol a közönség lelkesen fogadta az új anyagot, és különleges audiovizuális utazásként élhette meg az estét.
A cím nem véletlen: az „új szelek” egyszerre utal külső és belső változásokra. Olyan korszakban született ez a lemez, amikor az egyéni és társadalmi átalakulások szinte összefolynak – és amikor sokan keresik az irányt, a biztonságot vagy éppen az újjászületés lehetőségét.
Zeneileg a lemez a trance, ambient, downtempo és progresszív elektronika határterületein mozog, gyakran átlépve a chillout, sőt olykor az industrial hangzások világába is. Az analóg szintetizátorok, modulációs effektek és repetitív, ritmikailag rétegzett struktúrák finoman terelik a hallgatót egyik zenei tájból a másikba – ahogyan a szelek is sodorják a gondolatokat. A kompozíciók külön-külön is élvezhetők, de a lemez igazán akkor fejti ki hatását, ha egyben hallgatjuk végig: a kezdettől a zárásig egy ívet járunk be – akár egy belső film hangulatváltásait, helyszíneit és fordulópontjait.
Az album elnevezése – „Psymenth” – egy szándékosan elvont, többértelmű, fantáziaszó, amely mélyebb jelentéstartalmakat hordoz. A „Psy-” előtag utalhat a psziché világára, tudatállapotokra, meditatív vagy transzcendens élményekre. A „-menth” rész akár a mentális (mental) térre, akár egy fiktív világra utalhat, ahol az érzékek és a tudat határai elmosódnak. A név így egyfajta belső dimenzió vagy fantáziavilág kifejezése is: egy olyan hangzási tér, ahol a hallgató önkéntelenül is önmaga mélyebb rétegeibe ereszkedik.
A soundscape kifejezés pedig itt nem pusztán technikai meghatározás. Az album valóban hangképi tájat teremt – egy audiovizuális képzeletbeli térképet, amely atmoszférát formál a hallgató tudatában. Ebben a világban nincs hagyományos dalszerkezet, nincs kiszámíthatóság – helyette vannak szférikus hangrétegek, organikusan pulzáló lüktetések, és egyfajta érzékeny vezetés az ismeretlenbe.
A lemezt ITT találod a streaming platformokon.