17. századi magyar szerelmi lírai dalokat tartalmaz a Musica Historica új albuma, amely a Dalok.hu terjesztésében jelent meg. Ezeket a dalokat a zenekar már több éve nagy sikerrel mutatja be szerte a világban.
A 17. századi magyar szerelmi líra jórészt ismeretlen szerzők keze nyomát őrzi. E versek hol reneszánsz, hol barokk irodalmi hatást tükröznek, s főként kéziratos énekeskönyvekben – köztük az erdélyi eredetű Vásárhelyi-daloskönyvben (1672 után) és a dunántúli Szentsei György daloskönyvében (1704 előtt) – maradtak ránk. Elsősorban a nemesi udvarokban ismerték őket, hiszen
még a legnépszerűbb dalok sem jelentek meg nyomtatásban a saját korukban, csupán a 18. század folyamán, ponyván;
ekkor váltak valóban közkinccsé és az újabb közköltészeti hagyomány részévé. Noha eredetileg csak személyes hálózatban terjedtek, s a kéziratos másolatokban gyakran átformálódott a szövegük, mégis óriási hatást gyakoroltak a korabeli magyar költőkre, majd a 18. század során a népköltészetre is. E gazdag termésből válogatott az együttes egy csokorra valót – a metaforát szándékosan használták, hiszen ezeket a dalokat virágéneknek is hívták. A virágszimbolikán túl fontos a madármotívumok (sólyom, hattyú, rigó stb.) finom hálózata, a mitológiai szereplők fel-felbukkanása és a személyes sorsról (örömről és bánatról, elválásról és újra találkozásról) szóló szavak megkapó őszintesége.
Az énekek dallamai és a köztük elhangzó hangszeres darabok 17. századi magyarországi forrásokból, valamint török és lengyel kéziratokból származnak. Közös bemutatásuk érzékelteti a közép-európai zenei divatok sajátos keveredését, amelyben jól kiegészítették egymást a késő reneszánsz, barokk és keleti motívumok. Néhány ének dallamát az erdélyi és moldvai magyar, illetve szlovák néphagyomány őrizte meg. Ezek ugyanúgy beilleszkednek azokba a dallamcsaládokba, amelyeknek 17. századi feljegyzéseit is ismerjük. A lemezt egy lakodalmi ének zárja táncdallamokkal kombinálva; ezt a feldolgozást valaha közösen játszották kedves régi mestereikkel, Kobzos Kiss Tamással (1950–2015) és Kátai Zoltánnal (1954–2020).
A koncertműsort a Musica Historica együttes 2010-ben mutatta be. Azóta számos rendezvényen elhangzott a teljes program, illetve néhány részlete Magyarországon, Erdélyben, Szlovákiában, a Vajdaságban, de Olaszországban, Törökországban és a Baltikumban is.
Musica Historica
Csörsz Rumen István (művészeti vezető) – ének, lant, koboz, barokk gitár, tambura, pásztorfurulya, görbekürt, duda
Kasza Roland – ütőhangszerek, csembaló, orgona continuo, kórus
Kovács Attila – koboz, chitarrino, arciliuto, furulyák, görbekürt, kórus
Palócz Réka – szoprán, hárfa, basszus cornamusa, doromb
Pribay Valéria – viola da gamba, kemençe, kórus
Széplaki Zoltán – ének, furulyák, reneszánsz és barokk fuvola, zergekürt, görbekürt, töröksíp
Szilágyi Márton – hegedű
A Musica Historica együttes 1988-ban alakult Budapesten. Tagjai a klasszikus és régizene mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat sokrétű zene- és irodalomtörténeti kutatás segíti, főként a 15–19. század zenekultúráját és irodalmát illetően.
Ugyanakkor a zenekar tagjainak meggyőződése, hogy a tudomány nem helyettesítheti a művészi invenciót, hiszen a régizene kísérletező, nyitott műfaj. Repertoárjukon egyaránt szerepel magyar és közép-európai muzsika (11–19. század), nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzők zenéje, sőt ógörög és török zene is. Az együttes csaknem 1400 alkalommal lépett fel, pl. rangos fesztiválokon (Kaláka Fesztivál, Csíkszeredai Régizene Fesztivál, Szent György Napok – Sepsiszentgyörgy, A középkori lélek fesztiválja – Segesvár, Musica Cortese – Gorizia, Dani Barokne Muzike – Újvidék stb.). Koncerteztek Közép-Európa és a Baltikum országaiban, Olaszországban és Törökországban is. Hét önálló CD-jük jelent meg, közreműködtek Kobzos Kiss Tamás két CD-jén. Tagjai neves zenetanárok, a művészeti vezető irodalomtörténész. A Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem keretében 2008 óta tartanak mesterkurzusokat és szakmai előadásokat.
Fellépések a közeljövőben:
2022. augusztus 12., 20 óra, Győr, Széchenyi tér – szerenád-koncert és barokk táncház a Barokk Esküvő keretében
2022. augusztus 13., 16:10, Bakonybél, erdei szabadtéri színpad – 17. századi muzsika az Énekmondók emlékezete – Cseh Tamás- és Kátai Zoltán-emlékprogram keretében
2022. augusztus 19–21., 10–18 óra, Székesfehérvár, óváros – középkori térzene és zenés felvonulások a Koronázási Ünnepi Játékok keretében
2022. augusztus 26., 16 óra, Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Gótikus terem – Deákok és lovagok: Középkori muzsika a 12–15. századból (koncert és hangszerbemutató)
2022. szeptember 11., délután, Borsi (Borša, SK), Rákóczi-kastély – A Rákóczi-kor muzsikájából (1680–1740)
Az albumot ITT tudod elérni az ismert platformokon.
