A reneszánsz flamand mesterek kora óta soha nem pezsgett úgy Flandria kulturális élete, mint napjainkban. A különféle zenei műfajoktól a színházon és a táncon át a vizuális művészetek legfrissebb irányzataiig, gyakorlatilag nincs olyan művészeti ág, amelyben ne a legprogresszívebb vonulatot képviselnék a Belgium holland nyelvű részén élő művészek. Ebből a rendkívül élénk kulturális életből merít az egy hónap múlva kezdődő, "Futurspektív - Új Flamand Mesterek" elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretében április 9. és 30. között tizenegy produkció érkezik Budapestre egy olyan régió képviseletében, amely egyszerre kozmopolita, s mégis jellegzetes helyi sajátosságokkal bír, amely egyszerre modern és mégis hagyománytisztelő.
A fesztivál nyitányaként a Philipp Herreweghe által alapított Collegium Vocale Gent adja elő Händel Brockes Passióját az Akademie für Alte Musik Berlin és neves szólisták közreműködésével a Zeneakadémián. Az elismert koreográfus, Arco Renz, és társulata, a Kobalt Works előadása a nőiségről és a másságról szól, s a 21. századi táncnyelvet a kathak és a balinéz tánc illetve a kínai opera hagyományával ötvözi. Az excentrikus filmesként ismert Wayn Traub tíz éve készülő trilógiájának záró darabját hozza el a Trafóba: a Maria-Magdalena című „mozi-opera” – miként Traub nevezi – hamisítatlan, minden érzéket rabul ejtő totális művészet. A kultúrnomádokat tömörítő Zita Swoon elnevezésű zenekar a Millenárison fogja bemutatni, hogy miként mozoghat otthonosan egy zenekar egymástól olyan eltérő zenei világokban, mint a francia sanzon, a progresszív rock, a soul vagy az elektronikus tánczene. A fesztivál egyik legizgalmasabb eseményének ígérkezik az Ernst Múzeumban megtekinthető tárlat, amely négy flamand képzőművész alkotásait gyűjti egybe.
A Vérité Exposée című kiállításon Sven Augustijnen, David Claerbout, Ana Torfs és Els Vanden Meersch kérdeznek rá műveiken keresztül az egyéni és a történelmi emlékezet alapkérdéseire. Nem csupán zenei szempontból kínál izgalmakat a virtuóz jazz-zongorista, Free Desmyter, és világzenei együttese, az Ahoar koncertje a Millenárison, melyen flamand és iraki muzsikusok zenei világa fuzionál majd. Súlyos társadalmi kérdéseket feszeget Antwerpen legizgalmasabb művészeti kollektívája, a BerlinBerlin, amelynek Budapesten is bemutatásra kerülő legújabb dokumentumvideó-performansza egy valaha virágzó észak-amerikai bányászváros hanyatlástörténetét festi meg. A valaha virágzó városkának jelenleg hét állandó lakosa van, akiket egyetlen dolog köt össze: valamennyien gyűlölik egymást.
Természetesen az irodalom sem maradhat ki a programból, így a Millenárison az Első Könyvesek Fesztiválján a hazai közönség megismerkedhet a marokkói származású, flamand írónővel, Rachida Lamrabettel, akinek A nők országa című regénye a tradíciók közti különbségek kérdését feszegeti.
Az ifjabb generációnak szól a Kopergietery nevű színtársulat Futás című előadása, amely a techno-kultúra zenéjére és gesztusaira építve beszél az élet szeretetéről. S hogy az élet szeretete valóban meghatározó vonása Flandriának, arról az A38-as hajón megrendezendő két fergeteges buli gondoskodik majd: közös koncertet ad a flamand elektronikus zenei szcéna két időzített bombája, a The Subs és a Shameboy, a fesztivál záróaktusaként pedig napjaink egyik legszexibb zenei formációja, a Vive La Fête fogja megőrjíteni a budapesti közönséget.
