Kutya Vacsorájával közös koncert lesz a premier, ahol már megvásárolható a lemez.
Császári Gergőt kértük meg, hogy írjon pár sort minden, lemezen található szerzeményéről.
„A Zöldhullám nekem a laza elengedésről szól. A 11 dal időben és érzelmekben is nagy távokat bejár. Kerek lenyomata az elmúlt időszakaimnak.
Persze voltak és vannak nagy magasságok és sötét mélységek, de egyikbe sem akartam beleragadni, csak továbblépni. Lehetőleg úgy, hogy a legtöbbet fejlődjek belőle. Ezért is készítek dalokat, amolyan jegyzetként, elsősorban önmagam számára. Másodsorban a kiváló zenész barátaimnak, akikkel együtt eljátsszuk nektek.
A lemezt a Barnamacskacápa című rock-sanzonnal indítjuk. Egyenesen kedvenc pesti törzshelyünkről, a Feketekutyából. A refrénbe képletesen bedobjuk a fényt a sötétbe illetve kitapossuk az ösvényt magunknak.
A Hiányérzet című dal inkább arról szól, mi nincs, ahelyett, hogy arról szólna, ami van. Ahhoz képest, milyen sokat panaszkodunk miatta, elég kevés dal szól róla.
A harmadik szám egy szentimentális keringő, a Bús Kalocsába. Nem tudom, hogy alakulhatott így, de ilyen szentimentális forma vagyok.
Cserébe az Elszabadul a Pokol viszont az, ami. Az éteri magasságból lezúzunk a lemez legsötétebb bugyraiba.
A Para van pam-pam úgy csinál, mintha vicces lenne, de nem az. A legrosszabb legnyomasztóbb gondolatokat, élethelyzeteket gyűjtöttem egy dalba magamnak emlékeztetőül. Jobb hasonlatot, mint a vágóhíd, nem találhatott volna az élet.
Ezekből a mélységekből érkezik a Zöldhullám, megfejtésként. Egy vidám szörf-himnuszra sikeredett, de erről a dalról önmagában át lehetne beszélgetni egy estét. Csak a címnek több helyes értelmezése is van.
Brenda Lelke egy kicsit megbolondult társadalomnak mutat fityiszt. Imádom, amikor tudunk magunkon nevetni. Műfajilag a legmefelelőbb formának ehhez a zumba bizonyult.
A Papírhajós egészen idilli ballada finom karcokkal. Nem bizonytalanodik el, csak megy az árral szemben. Fölfelé, ahogy kell.
Bengelné Borbála minden házfelügyelő szellemének szatirikus alakja tudja mi kell a lakóközösségnek. Bár a lakóközösség még nem tudja. Mégis együtt énekel a refrénben.
A Váratlan Változat másnaposan kezdődik, egészen lassított felvételben. Széthullott darabjaiból áll össze és pörög föl, mint egy mantra.
A záródal, a Kongatnak Utánad a végén még vesz egy nagy, csendes lendületet, hogy a Duna-kanyarnál végleg felemelkedjen. Szépen, nem kapkodva, méltóságteljesen.
És kezdődhet előlről...
A zenekar tagjai:
Császári Gergely: ének, gitár, ukulele
Songor Fatime: szaxofonok
Táborszky Bence: trombita, szárnykürt
Héjja Katalin: billentyűk, cimbalom
Heigl László: nagybőgő
Mihalik Ábel: dob
