Nuage Project kapta meg a Dalok.hu díjat a nemrég lezárult Lemming Program Tehetségkutatón. A tehetségkutató, amin a Dalok.hu-n keresztül lehetett jelentkezni, a saját útjukat járó zenekaroknak biztosítót stúdiót, fellépési lehetőséget, szakmai segítséget és tanácsadást. Mi promóciót ajánlottunk, ennek egyik eleme a most megjelenő interjú.
A Recorder így mutatja be a zenekart és a nemrég megjelent első albumát:
“A Nuage Project "amolyan lírai alternatív" zenét játszik önmeghatározása szerint, bár talán jobb megközelítés jazzes art popnak nevezni, amiben valóban érezhető némi alteros hatás (a hangulatban, dallamvilágban); valamint más műfajok is, hiszen a zenekar négy tagja négy különböző irányból érkezett. Debütáló albumuk, a Jars Of Emotions Sitting On The Shelf 35 percben bontja ki a világukat, erős hangulatot teremtve, sokszor kifejezetten fülbemászó módon, bár a (mainstream) popnál sokkal finomabb, kevésbé tolakodó hozzáállással.”
Minket a zenéje igényessége, franciás kifinomultsága fogott meg, ami az élő fellépésen is tetten volt érthető.
Dalok.hu: Francia nevű, francia ihletettségű zenekar Budapesten. Hogy találtatok egymásra?
Nuage Project: A Nuage valójában olyan, mint a névadója, a felhők. Olyan, mint a lebegő pára, a víz, ami csak van a levegőben és hirtelen nem tudni miért, de összeáll, csodás formákat kreálva. Volt egy félig francia zeneszerző pasi, aki menekült Párizsból, meg a családja elől. Aki Budapesten, messze a fényektől próbálta megtalálni a megváltást. Volt egy enteriőrtervező lány, akivel egy neves bútorboltban összefutottak egy téli estén, a fények estéjén (Luca napján), aki még az út elején volt és a sötétben énekelt, ringatva saját magát. Volt egy elveszett dobos, aki megjárta Angliát, a koszos, patkányokkal teli raktárakat, a sörtől ragadó pubokat, megjárta a bulis Görögországot, táncoltatta a német turistákat. Volt egy basszusgitáros, aki már csak nézte a gyönyörű hangszerét és home office-ban unatkozott, hipnotikusan nézte a multik világát a képernyőn keresztül Lett először egy pár, aztán egy dob a pincében, 2020 tavaszán, szövegek angolul, majd franciául, végül lett egy nappali, ami már stúdiószoba, nagy zongorával, óriási dobbal, hangfalakkal, pedalboard-dal, több gitárral és erősítővel, ez lett a Nuage Project.
Dalok.hu: Mutassátok be a zenekar tagjait. Ki mit tesz bele a zenétekbe?
Nuage Project: Kezdjük az énekessel, mert nekünk ebben a zenében ez egy nagyon meghatározó tényező, ő Ferencz Ildi. Mindig énekelt, laikusan, autodidakta módon, órákat töltött a kanapéján az MTV előtt, hallgatva Coldplayt és sok angolszász bandát…kialakult benne a biztos hallás és a maníroktól mentes éneklés, először cover bandában tűnt fel, majd elkezdett a Nuage-ban énekelni és szöveget írni.
A billentyűs Marc Charmet, francia - magyar, Párizsban nőtt fel és fiatalon zeneszerzőnek képzelte magát. A zenei tanulmányait az École Normale de Musique Paris-ban végezte, de ott annyira megutálta a zenét - főleg a kortárs zenét - , hogy elkezdett mindenféle improvizatív, dadaista bandákban játszani, de valahogy kifogyott belőle. 15 évig nem foglalkozott zenével, majd egy nap, egy zenész barátja mondta, hogy csináljanak együtt egy cover bandát Budapesten. Csináltak is, de azóta már zenélnek együtt.
A dobos Dohy Péter, rock dobos, autodidakta módon tanult dobolni, szétutazta Európát, Londontól Krétáig zenélve különböző zenekarokkal. Legnevesebb bandája a Stenk volt, funk-punk banda 2010 felé Budapesten. Amikor ugyanaz a tag összehozta Marc-kal és Ildivel a cover bandában, lehozta az óriási dobját a padlásról és azt gondolta eljött az idő… Ő volt az első, aki egy próba alkalmával azt mondta: “Ha már ilyen sok tehetség van a zenekarban, miért nem csinálunk saját dalokat?”
A Stenkből jön a basszusgitáros, Maksai Csaba is, ahol Petivel egy összeszokott ritmus szekciót alkottak, de stílusilag annyira más zenét játszottak, kérdéses volt, hogy érdekelheti-e a mi világunk, jól érzi-e magát ebben. Saját magán is meglepődik, hogy a Nuage-ban mennyire megtalálja magát. Egy bandában, ahol fontos a hang, az akkord, ahol a bassz tud érvényesülni és nem csak a ritmika, ahol a “jazzes” énje is előjön, nem véletlen, hogy egyik nagy kedvence például Pastorius.
Dalok.hu: Nem lehet már a jó zenéket stílusként meghatározni. Mondjatok jelzőket, érzéseket vagy bármit a zenétekről, olyanok számára, akik még nem hallották.
Nuage Project: Én szeretem a crossover kifejezést használni, bár gyakran jön elő a jazz vagy filmzene, mint stílusirányzat. Múltkor a Recorder.hu Jazzy Art Popként határozott meg, Latorczai Balázs pedig Jazz Noir-nak nevezett. Nagyon izgalmasnak találjuk ezeket a meghatározásokat, mert valójában stílushatárokon táncolunk, szerintem meg kell hallgatni és mindenki döntse el, hogy neki mit jelent ez a zene, nekem pszichedelikus, mélyre ható és mélyről jövő. Pár dolog biztos, a franciaságomból adódóan szeretném, ha a zenénk elegáns chanson, nem tolakodó, minimál és dallamos maradna. Az ének borzalmasan fontos, ez adja a fő jellegünket, erre jön még a “jazzesesség” az akkordok miatt, a minimal hangszerelés és a pop dallamvilága.
Dalok.hu: Hogyan születnek a dalok?
Nuage Project: A dalok főleg Marc-tól erednek, aki szinte minden nap leül a zongorához és ötletel, mert szerinte az ihletre nem érdemes várni, csinálni kell és kialakul valami. Ezért számtalan demót vesz fel zongorán és szintin, legyen ez kész szerkezetű dal, akkord sorozat, vagy csak egy dallam és aztán elküldi a tagoknak. Ezek egy része feledésbe merül, de van amikor valamelyik tag kiválaszt egyet és akkor csoportosan kezdődik a munka, először próbán dolgozunk rajta, de gyakori, hogy mindenki külön is ötletel, amit aztán összeteszünk élőben is és addig dolgozunk rajta, amíg úgy érezzük, hogy összeállt.
Dalok.hu: Marc, milyennek látod a magyar zenei életet? Keresed, találod a helyed benne?
Nuage Project: A magyar zene a legnehezebb téma. Én nagyon sok zenét hallgatok, állandóan a munkám közben megy a zene, bújom a playlisteket, vadászok új zenékre, de amíg nem zenéltem nem tudtam megbarátkozni a magyar szcénával, legalábbis azzal, amit ismertem. Persze vannak óriások, mint Cseh Tamas, Quimby, HS7, akiket nagyon tisztelek, de nem hozzám beszélnek. Nehéz a nyelv a magyar a zenében és nem mindegyik stílus áll jól neki. Közben a magyar könnyűzene nagyon rock és rap orientált, olyan stilusok, amit én nem annyira preferálok…Most kezdek felfedezni szép dolgokat, múltkor voltam a Mörk vagy a Jazzbois koncertjén és azok nagyon tetszettek.
Dalok.hu: Mik a zenekar tervei közeli és távolabb jövőre?
Nuage Project: Rengeteg tervünk van; most lesz pár koncert a nyáron, szeretnénk népszerűsíteni a nemrég megjelent első nagylemezünket. Egy lemezbemutató koncertet is tervezünk Budapesten októberben a Wave Of Sound-dal közösen. Lesz még több kis akusztikus fellépés, kisebb helyeken, hogy propagáljuk zenénket. De ami igazán izgat az a kreálás, 2 újabb LP van előkészületben. Az első ilyen ambient piece lesz, sok dallal, akusztikus zongorával és visszafogott dobbal, kicsit olyan mintha Yann Tiersen találkozna Barbara-val, meg Olafur Arnalds-szal. A második egy külföldi stúdióban lesz, valószínű a La Frette Studio-ban, Franciaországban. Ott egy élőbb albumot szeretnénk felvenni és a mottó az “Ambient Disco” lesz. Nagyon érdekelne a groove-ot behozni ebbe a dallamvilágba és hangzásba, ilyen pulzáló zenékre gondolunk, kicsit olyan mint a trance zene akusztikusan, jönnek ilyenkor példak, mint Sebastien Tellier, L’impatrice, James Blake, csak Nuage-osan…
A zenekar első albumát ITT hallgathatod meg.
