Az a lehetőség, hogy Balassi Bálint verseit ne csak olvassák, hanem énekeljék is, sosem tűnt el a magyar zeneéletből. Az Istenes énekek számtalanszor megjelent a XVII–XVIII. században. A gyűjtemény számos magyar költőre hatott névtelen iskolamesterektől Dugonics Andrásig, Kölcsey Ferencig és Arany Jánosig.
A világi énekek életre keltése nagyobb kihívást jelent. Az életmű zömét (mai tudásunk szerint egyedüliként) megőrző, XVII. századi Balassa-kódex nótajelzései gyakran homályosak. A kiadó szerint fontosabb, hogy mi magunk tanuljuk meg a dallamtársító praxist, s bele tudjunk helyezkedni a régi verséneklők helyzetébe: ha nem tudták az eredeti dallamot, saját megoldásokat kellett keresniük a korabeli kínálatból.
A dallamokat több szempont szerint válogatta Csörsz Rumen István. Egyrészt az összes, hitelesnek minősíthető dallamot vagy azok egykorú változatait bemutatta, másrészt a tágabb körbe tartozó korhű, alternatív dallamokat is. Harmadrészt jó néhány szubjektív megoldást, elsősorban a közép-európai népzenegyűjtésekből.
Ezek a dallamcsaládok az írásban alig dokumentált hajdani regionális zenei köznyelvből táplálkoznak, összekötve a magyar, szlovák, lengyel, esetenként a horvát és román dallamkincset.
Az énekek csaknem kétharmadát reneszánsz lant kísér, korabeli harmóniákkal. A többieknél a XVI. század népszerű, társasági hangszerei (reneszánsz gitár, ciszter) mellett megszólalnak a közép-európai énekmondók ma már népi használatba került hangszerei is (koboz, fidula, tekerőlant, tambura, šargija). Összesen 14 hangszer szólal meg.
„Hiszem, hogy ez a továbbörökítés ugyanúgy meghosszabbítja a már eltávozott művészek játékának hatását, mint a hangfelvételek. Balassi életműve ehhez a közös álomhoz mindig otthont kínál „méznél édes szép szavaival”. Sőt úgy érzem, a hozzájuk kapcsolható dallamokkal is, amelyeket régizenészként hétről hétre újragondolunk, újraélünk."
Csörsz Rumen István
A 6 részes albumot ITT tudod letölteni.
