Forr a levegő a zeneiparban, perek és megállapodások gyakran egyszerre zajlanak ugyanazon szereplők között. Suno visszafejlődése, Spotify AI personák, "szalonképes" AI zenék. Titánok és kalózok harca. Spoiler - mind a ketten nyernek. Csak mi nem.
Az elmúlt hónapban látványosan új szakaszba lépett az AI és a zeneipar konfliktusa. Miközben továbbra is zajlanak a szerzői jogi perek, a nagy lemezkiadók és az AI-cégek között egyre több licencmegállapodás születik. Közben a streamingplatformok az AI-zene azonosítására, az AI-előadók megjelölésére és a mesterséges streaming elleni védekezésre készülnek. A kérdés lassan már nem az, hogy lehet-e AI-jal zenét készíteni, hanem az, hogy ki kontrollálja az ehhez szükséges adatokat, ki kap érte pénzt, és hogyan lehet megakadályozni, hogy az AI által előállított zenei tömeg elárassza a streamingpiacot.
Suno: a vitatott múlt után licencelt jövő
A hónap egyik legfontosabb híre a Suno új modellcsaládjának megjelenése. A szeptember 9-én bemutatott v6 modelleket a vállalat a Warner Music Grouppal, a BMG-vel és a Believe-bel együttműködésben fejlesztette. A Suno szerint az új modellek már licencelt zenei anyagokra épülnek. A konstrukció egyik legfontosabb eleme az opt-in: a későbbi termékekben az egyes előadók és jogtulajdonosok dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e, és a Suno ígérete szerint ezért kompenzációban részesülnek.
A probléma az, hogy a felhasználók többsége szerint a v6 minőségben visszalépés a v5-höz képest, közben a korábbi modelleket kivezetik. Kérdés, hogy ez egy direkt, a fentiekkel összefüggő lépés, vagy ez a fajta tanulási modell egyszerűen elérte a fejlődési plafont, mint például a mobiltelefonok kamerái pár éve.
Közben a Suno korábbi modelljeinek eredete továbbra is komoly jogi kérdéseket vet fel. A cég egy szeptember elején benyújtott bírósági iratban elismerte, hogy YouTube-ról szerzett audioadatokat használt training céljára, többek között az YT-DLP eszköz segítségével. Ez egy nyílt forráskódú parancssoros program, amellyel online videó- és hanganyagokat lehet letölteni vagy kinyerni különböző weboldalakról, köztük a YouTube-ról.
Ez jó illusztráció a csatatér abszurd mivoltáról - hogyan várhatunk el jogszerű magatartást, ha az internet összes tartalma ingyen és könnyen letölthető?
Believe és Suno: mit jelent ez a független előadóknak?
Különösen érdekes a Believe és a Suno szeptember 8-án bejelentett stratégiai partnersége. A megállapodás a Believe és a TuneCore azon előadóinak és kiadóinak zenéire vonatkozik, akik hozzájárulnak a részvételhez. A Believe szerint az érintett előadók és kiadók kompenzációt kapnak, jogaikat pedig védelemben részesítik.
A megállapodás másik fontos következménye, hogy a Suno új, iparági partnerekkel készített modelljeivel létrehozott zenék ismét terjeszthetővé válnak a Believe és a TuneCore rendszerén keresztül. A Believe ugyanis 2026 áprilisában még blokkolta a Suno akkori modelljeivel készült zenék terjesztését.
Ez a független előadók számára egy új kérdést hoz be a képbe. Nem egyszerűen azt kell eldönteniük, hogy használnak-e AI-t, hanem azt is, hogy engedélyezik-e saját zenéik felhasználását AI-modellek fejlesztésére, és milyen feltételekkel teszik ezt.
Ez alapjában véve jó irány, viszont vajon milyen bevételekre számíthatunk az AI téren? Valószínűleg a streaming bevételeknél jóval kisebbeket, pedig azok sincsenek köszönő viszonyban a ráfordításokkal. Így tovább épül egy olyan világ, amelyben a kalózok és néhány nagy cég keresnek a tartalmakon, azok létrehozói pedig a nullához közel álló bevételt kapnak.
Érdekes, hogy a nagy cégek úgy állapodnak meg a Sunóval, hogy közben új pereket indítanak ellene.
Szeptemberben a Universal Music Group és a Sony Music Entertainment új keresetet nyújtott be, amelyben több tízezer hangfelvétel engedély nélküli másolásával és AI-training célú felhasználásával vádolja a Sunót.
Néhány ismert zenész szintén beperelte Sunót amiatt, hogy a rendszer engedély nélkül képes nevükre és zenei identitásukra épülő zenéket létrehozni.
Spotify - AI persona
A Spotify szeptember közepétől vezeti be az „AI Persona” jelölést bizonyos előadói profilokon. A címke azokra a profilokra vonatkozik, amelyek mögött nem valódi emberi előadó, hanem AI által létrehozott személyiség áll. A jelölés megjelenhet az előadói profilon, a keresési találatokban és a playlist trackjei mellett is.
A Spotify ezzel fontos különbséget tesz az AI kreatív eszközként való használata és egy teljesen mesterséges előadói identitás között. Egy zenész használhat AI-t a produkció valamely részében anélkül, hogy maga az előadó is mesterséges személyiség lenne.
Ez a különbségtétel várhatóan egyre fontosabb lesz, ahogy megszaporodnak a teljesen virtuális zenekarok és előadók.
Az elmúlt hónap eseményei alapján úgy tűnik, hogy a zeneipar stratégiája kettéválik.
Ahol az AI a szerzői jogok megkerülésére, a hamis előadói identitások létrehozására vagy a streamingrendszer manipulálására szolgál, ott egyre szigorúbb ellenőrzés és szankcionálás várható.
Ahol viszont az AI használata ellenőrzött, licencelt zenei katalógusokra épül, ott már maga a zeneipar is üzleti lehetőséget lát benne.
Ezért a következő időszak egyik legfontosabb kérdése nem az lesz, hogy „AI vagy ember?”, hanem az, hogy: "ki adta az engedélyt, milyen adatokból tanult a modell, ki birtokolja az eredmény jogait, és ki kapja az AI által termelt pénzt?"
Források: Reuters, Musicbusinessworldwide.com, Believe, Pitchfork, Spotify, Sony Music, bdnews24.com
