A Hangfoglaló Program Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogramja februárban publikálta első tanulmánykötetét, Az ötödik tag, a menedzser címmel. A kötet elérhető fizikai formában a Hangfoglaló Program rendezvényein - különös tekintettel a Backstage sorozatra, de a járványhelyzetre tekintettel esszék formájában is megjelenik.
Bánki Nikoletta induló előadói menedzsmentről írt.
A kezdő formációk menedzselése egy olyan izgalmas, azonban sok energiát és kreativitást igénylő, sokszor embert próbáló megmérettetés, amelyet jól és kitartóan csakis lélekkel lehet csinálni. Kezdetben nem lesz belőle szemmel látható profit, sok a buktató és a nehézség, de ha a lelkesedés mellett a megfelelő stratégiákat is alkalmazzuk, akkor hosszú távon megtérülhet a befektetett idő és energia – nem feltétlenül anyagilag, bár ez sem elhanyagolható szempont, ha valaki szakmájának tekinti a menedzsmentet –, hanem az elismerések és a siker szintjén. A könyv támpontokat ad azoknak, akik ebbe a kemény, de örömökkel teli munkába vágnak bele.
I. A produkció kiválasztása
Az első igazán fontos döntés a produkció kiválasztása, megkeresni, hogy melyik az a zenekar vagy előadó, amelyben megvan a lehetőség, és amellyel hosszú távú együttműködés képzelhető el.
1. Potenciál
Legyen a produkcióban lehetőség a jelenlegi – hazai vagy nemzetközi – piacon. Véletlenül sem arról van szó, hogy kizárólag a trendeket kell meglovagolni, a potenciál jelentheti azt is, hogy valami igazán unikális dolog születik meg, amivel a magyar könnyűzenei kultúrát gazdagíthatjuk.
2. Összhang
Az induló formáció és menedzser együtt éli át a legtöbb kezdeti élményt, ezért nélkülözhetetlen egyfajta összhang – egy oda-vissza működő tisztelet és bizalom, ami megalapozza a közös munkát.
3. Attitűd, hozzáállás
Egy-egy formáció „üzemeltetése” rengeteg aktivitást követel, és ebben a zenészeknek ugyanúgy partnereknek kell lennie, rendszeres meetingek, ötletelések, kreatív hozzáállás szükségeltetik hozzá.
4. Alkotóközösség és zene iránti szenvedély
Ha a színpadon kívüli szereplés vagy a „rocksztár”-életérzés erősebb, mint a zenélés iránti vágy, akkor könnyen félrecsúszhat a motiváció – arról nem is beszélve, hogy egy ilyen mentalitású zenekar nem feltétlenül éli túl a kezdeti nehézségeket.
II. Kezdeti lépések
1. A munkamegosztás pontos tisztázása
Mivel kezdetben vélhetően nem lesz nagy team, ez elsősorban a produkció és a menedzser közötti pontos munkamegosztást jelenti.
2. Szerződés
A fentiek tisztázása után hasznos ezeket írásba is foglalni, hogy az bármilyen problémás helyzetben visszakereshető legyen. A szerződésbe bele kell foglalni a pontos feladatkiosztás mellett a kiadások megosztását és a bevételekből való részesedést is.
3. A kapcsolattartás módjai
Amíg nem alakulnak ki a szokások a produkció és a menedzsment között, addig különösen fontos a rendszeres kommunikáció, hiszen ezekben az első hetekben, hónapokban alakul ki a bizalom.
III. Menedzsmentfeladatok
1. Tervezés
Jó, ha egy lemez (akár első lemez), EP vagy single felvétele, megjelenése előtt csatlakozik a menedzser egy produkcióhoz, mert az időzítés, az előzetes promóció, a stúdió, a hangmérnök, a producer kiválasztása lényeges kérdések, mikor elindul egy projekt.
2. Koncertszervezés, booking
A koncertezés eleinte tiszta befektetés minimális – vagy semmi – haszonnal, ezért sok türelem, kitartás és hit kell hozzá, míg értelmezhető közönséget sikerül kiépíteni.
3. Turnémenedzseri teendők
Ahogy már volt róla szó korábban, amíg nincs erre külön személy, addig a menedzser látja el a turnémenedzseri feladatokat is.
4. Arculat: social media, sajtó, közönséggel való kapcsolattartás
A Facebook, az Instagram, a Twitter és egyéb online social media felületek azok a fórumok, amelyeken keresztül nap mint nap kommunikál a produkció a közönségével. Az, hogy itt mindig legyenek friss tartalmak, a menedzsment felelőssége.
5. Bevételek és kiadások vezetése, valamint az elszámolás
Ahhoz, hogy legyenek dalok, hangfelvételek, koncertek, felszerelés pénz kell. Eleinte nincs túl sok bevétel, és fontos, hogy minden, ami bejön, a zenekari kasszában landoljon.
IV. Intő jelek, avagy „szakítás”
Arról is szót kell ejteni, hogy mikor válik kétségessé, netán feleslegessé egy zenekarba való invesztálás.
1. Motiváció hiánya/lustaság
Ha gyakran elmaradoznak a meetingek, ha minden fontosabb a zenekartagoknak, mint a zenekar, és ez nem egy időszakos hitvesztés, hanem tartósan (hónapokig fennálló) szimptóma, akkor felmerül, hogy a zenekarnak nincs jövője vagy legalábbis szünetet kell tartania.
2. Nincs pozitív visszacsatolás
Ha egy előadóra nincs igény se a szakma, se a közönség, se a sajtó részéről, ha csak negatív visszhangot kelt, akkor valószínűleg nem lesz sikeres jövője.
3. Ha nincs azonosulás a produkció és a menedzsment között
Ha nincs meg a kölcsönös tisztelet, bizalom vagy hasonló értékrend és munkamorál, akkor lehet, hogy nem a megfelelő menedzser van a zenekar mellett
V. Összegzés
A zenei menedzsment komplex tevékenység, sőt hivatás. A kezdő előadók esetében ez különösen igaz, hiszen itt még nem válnak szét a munkafolyamatok; amellett, hogy egy csomópontban összpontosul a feladatok koordinálása, a legapróbb munka elvégzése is a menedzserre hárul, ami sokszor szétforgácsolja az energiákat. Nemcsak ahhoz kell tehát türelem, hogy egy zenekar elérjen a siker küszöbére, hanem ahhoz is kitartás szükséges, hogy a menedzser a legelemibb, feleslegesnek tűnő mozzanatokat is ugyanazzal az alapossággal végezze el, ahogy a fontosabb stratégiai döntéseket hozza. A kemény munka azonban megéri a fáradozást; igen nemes feladat az alapoktól felépíteni egy produkciót, és látni, ahogy a menedzsment és az előadó közösen belefektetett energiáinak köszönhetően a közönség felejthetetlen élményeket él át.
A szerző: Bánki Nikoletta
Bővebben a Hangfoglalo.hu -n
